Mikor már az ember azt hinné, hogy egyszerű alapozás következik, hát uraim...

München és környékén az egész ,,termett" talaj konkrétan sóder, ami folyamatosan szakad be, ahogy megpróbálja tömöríteni az ember, na de ezt is meg kell csinálnunk! 

Lényeg a lényegben, kitűzés van a kezdő soron, hogy a földmunkás tudja szedni nekünk a gödröket, ami nem jelent gondot. A geodéta zsinórállásra megadta nekünk minden 3. tengelyt és a sarok pontokat.

A földkiszedés folyamatos problémája a korábban említett földomlás volt, de ezt is tudták tetőzni. Minden egyes gödör talaját be kellett mérni, hogy tömörsége minimum 80-s E2 értéket eléri-e. Természetesen ezzel adódtak nehézségek, hiszen kis lapvibrátorral próbálták először, majd jött a nagyobbik és az épphogy nyerő megoldás, döngölő béka lett, omlással. Aznap az átvett gödröket szerelőbetonoztuk és érkeztek a szállítmányok, azaz a kelyhek. 

Egyenesen otthonról szállíttattuk őket, a képeken látható állapotban érkeztek, azaz vasalással felfelé. A vasalást az összes kehelynél elkészítettük, majd átvetettük a kijelölt német statikussal és kezdhettük a legjobb részt.

A vasszerelés közben már kitűztük a tengelyeket szerelőbetonokra és kijelöltük a kelyhek szélét is, hogy emelés közben egyszerűen vízmértékkel le tudjuk vetíteni őket.

Első feladatunk az átforgatás volt. 50 mm átmérőjű tömör köracéllal sikerült teljesíteni.
Lehelyezésüknél fontos a magasság, így azokat 2 mm-s fém lemezekkel bejlagoltuk, hogy tökéletes magasságon legyenek. Szélei is fontosak, hogy a pillérek bele passzoljanak. A kehely és a pillér között 5 cm van alul és oldalt is, így kevés játékunk akadt. (talán rajzon is látszik)
A lehelyezés elkészültével kapott 50 cm betont, későbbiekben pedig a geodéta rátűzte a tengelyeket.